Először is szeretnénk köszönetet mondani a szervezésért, ismét minden tökéletesen működött. Reméljük lesz még lehetőségünk igénybe venni az Admiral Travel szolgáltatásait. A rövid beszámoló: Harmadik alkalommal utaztunk Angaga-ra de jelenleg nem tudjuk, hogy akarunk-e menni még egyszer. A sziget érzésünk szerint csúszik lefelé a jelenlegi besorolásából és ez akkor is igaz, ha a konyha pl. jobb volt, mint korábban, vagy pl. alig voltak csótányok. De akkor részletesen. Emirates-el mentünk, tudva, hogy visszafelé hosszú a várakozási idő, de foglaltunk lounge-ot és így még aludni is tudtunk egy keveset. A repülőtereken mindenhol nagyobb tömeget észleltünk mint korábban bármikor, ez Budapesten torlódást is okozott, Dubaiban, vagy Malén azért tudták ezt kezelni. Természetesen nem szeretnénk nemi hovatartozás miatt megkülönböztetést tenni, de tény, hogy mind oda, mind visszafelé csak a női bevándorlási tiszt kérte az IMUGA-kat, a férfiak nem, így nekünk nem is kellett bemutatni, mivel a „jó” sorban álltunk.

Megérkezésünk előtt hatalmas vihar lehetett, de már felszáradóban volt az aszfalt. A régi hidroplán kikötőből indultunk, átlagos várakozási időt követően. Visszafelé viszont erősen esett, de nem adtak ernyőt (mint a múltkor) és teljesen átáztunk, mire beértünk az új terminálhoz, ahová nem lehetett bemenni, egyből a buszra tereltek.

És akkor itt néhány szó az időjárásról. Lehet, hogy száraz lesz kicsit, de szükséges a statisztikával kezdeni. A főidényhez képest kétszeres az esős napok száma, azaz pl. egyes statisztikák 13 napot jelölnek meg esősnek júliusban. A márciusi 9-hez képest júliusban 7 a napos órák száma, azaz a többlet eső vagy abban a két órában esik, vagy éjszaka. Nos, mindez a mi nyaralásunkra egyáltalán nem volt igaz, mivel a 14 napból 7 volt teljesen borult, 3 erősen felhős és 4 változóan felhős és szinte minden nap esett, volt amikor egész nap, de olyan is volt, hogy a vihar vízszintesen vitte az esőt és a nedves homokot, szinte leborotválva a lábunkat.

Mivel van elég tapasztalatunk a nyári maldív időjárás tekintetében, nekünk ez azért meglepetés volt, de így is élveztük az ottlét minden percét.

Annak ellenére hogy már harmadszor voltunk a szigeten, nem sikerült teljesíteni a mi és az utazási iroda előzetes kérését sem, miszerint a 180-as bungalót szerettük volna megkapni. Helyszíni nyomatékos kérésünkre is csak egy másikat tudtak volna biztosítani így inkább maradtunk a 171-esben, ami később jó döntésnek bizonyult – annak ellenére is, hogy az alacsony vízállás, magas hullámok, 80 km-es szél következtében bizonyos napokon a hajók a közvetlen közelünkben manővereztek a lagúnában – mivel kevesebbet kellett esőkabátban izzadva rohanni a trópusi zivatarban az étteremig meg vissza. Az viszont igaz, hogy kaptunk egy üveg pezsgőt.

És akkor a besorolásról. Már írtunk fentebb a kért bungalóról, amit nem sikerült teljesíteni. A takarító többször ránk törte az ajtót, pedig kiabáltunk, hogy ne most jöjjön. A pincéreken nemhogy a mosolyt nem lehet látni, de a munka iránti elkötelezettséget sem nagyon. Az ételválaszték szerintünk fejlődött 5 évvel ezelőtt höz képest, azzal semmilyen gondunk nem volt. A sziget hullám verte oldalán már nem lehet megállítani az eróziót, kb. 10 bungaló be is van zárva emiatt, és természetesen nehéz posványos szag lengi körül azokat, valamint nagy átmérőjű csövek is keresztbe-kasul behálózzák a partot. A 20 db új vízi bungalóból 20-nak a nádteteje szorul(na) felújításra, a klíma olyan koszos belül, hogy szerintünk még sosem volt takarítva, a meleg vízre perceket kell várni, de csak akkor ennyit, ha kinyitjuk a kád meleg csapját és kiengedjük (pazaroljuk) a sötétbarna vizet. A vízbe vezető lépcső undorító és életveszélyes. Értjük, hogy folyamatosan ki van téve a víznek, de talán évente egy alkalommal le lehetne tisztítani. A német búvárbázis poroszos fegyelmezettséggel működik, ami persze ennél a sportnál előny is lehet. Kértük a késői kijelentkezés lehetőségét, amit meg is adtak, majd telefonáltak, hogy mégsem és hagyjuk el a szobát 2-ig, majd megint telefonáltak, hogy 1-ig, mert fél 2-kor megy a hidroplán. Ennek következtében aztán több, mint 5 órát ültünk Maléban a reptér előterében, mert oda bemenni csak 3 órával a gép indulása előtt lehet. Mintha egyáltalán nem lenne fontos a vendég jó tapasztalatának fokozása, a kiszolgálás egyetlen szegletében sem.

Összefoglalva: ha maradnak a jelenlegi sziget és repülőjegy árak, akkor majd újabb 5 év múlva talán elgondolkozunk egy következő Maldív úton, de az biztos, hogy komolyan fontolóra vesszük majd a kicsit magasabb árkategóriájú, de kevésbé koros szigeteket is.

Utazás: Angaga Island, Superior vízre épült bungaló, oda vissza hidroplánnal, all inclusive ellátással. 2022. július – augusztus.